Halihó megint! Ha minden igaz, ez lesz az utolsó bejegyzésem a táborból! Ez az utolsó hetem, (ezt végre a kiállhatatlan kolleganőm nélkül tölthetem), pénteken lelépnek az uccsó gyerkőcök is, egy kis (na jó, rengeteg) takarítás után lesz egy kis bulink, aztán megy ki merre lát.
A múlt hét finoman szólva szörnyűre sikerült: vasárnap jött egy vihar, ennek következtében nem volt áramunk egy napig. És mivel a víztisztítónk árammal működik, vizünk sem. Másnap reggelre ugyan visszajött minden, de hogy ne legyen minden olyan egyszerű, jött egy másik vihar, és megint visszatértünk a palackozott vízhez. Amúgy persze marha meleg volt, csak hogy még jobban hiányozzon a víz, és esténként mindenkinek minden baja volt. Egyik este pedig volt két asztmás rohamosunk, egy másik kislány pedig nem tudta mozgatni a lábait… Na hát ez minden volt, csak vicces nem, és persze a rádiók is lemerültek, áram meg mindig nem volt, nem tudtunk segítséget sem kérni, az egyik kollegám rohant végig a táboron (ami kb maratonnal ér fel) segítséget keresni. A kiscsajt elvitte a mentő, de pár óra múlva vissza is hozta, valőszínűleg csak azért történt ez az egész, mert azt hitte, így láthatja az anyukáját… A hét végén meg kiderült, hogy a fél tábor albérlőket tart a fején. Ez azért is gáz, mert azzal kezdődik a tábor minden héten, h megnézik a fejüket…
Másnap visszajött az áram, és már vizünk is volt, de hát nehogy már megint minden olyan egyszerű legyen, nem tudtam repülőgépet foglalni a magyar bankkártyámmal, mert kérték a címem, és a felsorolásban nem volt Hungary. Na ez Amerika… De azóta sikerült, már szinte a teljes utam megvan. Nagyon sokan segítenek, nélkülük nagyon nehéz lenne. (Épp elég nehéz minden otthoni nélkül.) Ja és nagyon köszönöm a kommenteket, amikor olvasom őket, mindig jobb kedvem lesz!
Na de nem panaszkodom, végülis annyira nem rossz, mint amilyennek hangzik, így utólag visszatekintve sok minden tényleg nem olyan szörnyű, mint akkor gondoltam. Az idő tényleg mindent megszépít, vagy legalább megpróbálja… Eddig akárkivel beszéltem, mindenki azt mondta, hogy ez az év, nem olyan jó, mint a többi volt. De jelen tapasztalataimból kiindulva nem fogom megpróbálni milyen lesz a 2009-es év a Camp Gallahue-ban.